Aki esetleg nem tudná, az egy IT szolgáltató cégnek dolgozom, ami az egyik legnagyobb amerikai IT-szolgáltató cég magyar leányvállalata.
A cégnél többnyire köztudott információ volt, hogy létezik egy nagykövet program, ahova "high potential, highly driven" employeekat keresnek. Már 2006-ban szemeztem ezzel a lehetőséggel, de egyrészt nagyon magas elvárásoknak kell megfelelni, márészt 5 évnyi tapasztalattal kell rendelkezni az cég berkein belül. Akkor 20 évesen, 1,5 éves munkaviszonnyal, tapasztalattal úgy éreztem, ez nem nekem szól.
Idén júliusban már kb 2 éve volt, hogy RDM-el foglalkoztam (Remote Desktop Management; Számitogépek üzemeltetése távolról) és annak ellenére, hogy remek munka, kiváló csapatban dolgozhattam egy remek ügyfélnek (GM), egy ideje úgy éreztem, hogy szükségem van egy újabb kihivásra.
Több lehetőséget is végignéztem, de mindenképpen maradni akartam az eddigi cégemnél. Eközben jött egy levél amiben népszerűsitették a nagykövet programot és meghirdették a 2007-es poziciókat. Elkezdtem foglalkozni ezzel es elkezdtem magam beleásni abba, hogy mivel foglalkozik egy nagykövet és én akarom-e ezt csinálni. Ahogy egyre több információhoz jutottam, egyre inkább éreztem azt, hogy ebben lehet hogy jó lennék.
Arra gondoltam, hogy abból gond nem lehet, ha irok egy levelet a program EMEA (Europe-Middle East-Africa) koordinátorának és megkérdezem, hogy alapból elvetik e a jelentkezésem, ha nincs 5 évem az céggel.
Irtam a hölgynek egy levelet, majd vártam a válaszát. 3 napon keresztül nem válaszolt. Ekkor elhatároztam, hogy irok az AMER (Americas) régió koordinátorának (feltételezvén, hogy talán a felettese, mint később kiderült nem). Feltettem neki ugyanezt a kérdést, amire nagyon gyors és rövid választ kaptam. Azt irta, hogy ha a vezetőm engedélyezi, akkor OK.
A vezetőm engedélyezte, igy rögtön elkezdtem a pályázati anyag összekészitését. Körülbelül 10 munkaórába tellett összeraknom az anyagot (Valaszolni kellett rengeteg különböző kérdésre, mint pl.: What do you anticipate, what kind of a contribution are you going to make to the company in the role ... stb stb) és végül a vezetőm remek ajánlásával felvértezve készen álltam arra, hogy elküldjem az anyagot, amikor megkaptam a választ az EMEA koordinátortól. Elnézést kért, hogy eddig nem válaszolt, azzal indokolta, hogy meg kellett kérdezni néhány amerikait erről és sajnálattal szeretné tudatni velem, hogy ebben az egy pontban mindennél szigorúbban járnak el. 4 év tapasztalattal tudna rajtam segiteni, de igy kevés lesz.
Minekután már összekészitettem minden anyagot megkértem arra, hogy elküldhessem, hiszen annyit foglalkoztam már vele. Azt mondta, hogy természetesen ennek semmi akadálya, de teljesen fölösleges.
4 nappal később kaptam egy értesitőt hogy bekerültem a rövid listára. Itt már tudtam, hogy ha valamilyen csoda folytán ide eljutottam, akkor most már mindegy hogy 2 hete vagy 20 éve vagyok az cégnél. Tetszett nekik a pályázatom.
A kiválasztás következő szakasza volt a legnehezebb. Nem vagyok izgulós tipus elég jól tudom kezelni a stresszt és általában az interviewkon (ezt biztos nem igy kell helyesen irni) sem izgulok, de ezen a rövid telefonkonferenciás interjún végigjártam a poklot.
Úgy indult, hogy 12 senior vezető várt rám és én ráadásul késtem pár percet, mert volt 1 kis gond a betárcsázással. 2 EVP (Executive Vice President) volt a vonalban és számtalan 3-as szintű jedi. Viszonyitásképpen én kb 11. szinten lévő padawan vagyok, azaz 10 szinten vannak felettem vezetők. Ezek után kaptam egy kérdést amiről 4-5 percben beszélnem kellett és felkészülési időm sajnos nem volt. Elég cégspecifikus kérdés volt. Ezek után még beszélgettünk egy keveset, de esküszöm ennyire még sosem izgultam életemben. Fogalmam sem volt hogyan viszonyulnak ahhoz amit mondok, mit gondolnak.
Aznap a KFC-ben vacsoráztam és pont a csirkemellcsikok és a káposztasaláta között félúton hivtak, hogy továbbjutottam.
A következő forduló egy videokonferencia lesz egy EVP-el és az EMEA régió marketing managerével. Ezek már nagyon komoly emberek. Az EVP akiről szó van az EMEA régió vezetője nagyságrendileg 45 ezer beosztottal.
Egy nappal a videokonferencia előtt utánajártam, hogy pontosan hova is kell mennem és kit kell keresnem. Hamar kiderült számomra, hogy már 5 éve nincsen magyarországon videkonferencia terem, mert soha senki nem használta, igy leépitették.
Erre kintrol csak annyit kérdeztek, hogy gond lenne-e ha kirepülnék másnap reggel londonba. Én úgy éreztem ez nem boritja fel teljesen a betervezett bioritmusom. Pénteken reggel felugrottam a repülőre és kint volt 10 órakkor már Gatwicken.
Felkerestem a Radisson szállót ahova szállást foglaltam és utána elindultam a cégközpontba. Mehettem volna ugyan taxival is, de éppen úgy tűnt gyalog hamarabb odaérek, igy inkább sétáltam.
Jópofa, hogy a Big-Ben - Downing Street - Buckingham Palota utvonalon a legcélszerűbb eljutni a cégközponthoz de szinte tényleg igy van, közvetlenül a királynő szomszédságában dolgoznak a brit kollégák.
Hogy rövidre fogjam egy kicsit, kint megvoltak a személyes interviewk, majd szerveztek nekem egy telefonkonferenciát, amin az amerikaiak vizsgáztattak. Ezek után Leicester Squareen egy nagyon kedves magyar leány eladott nekem egy jegyet az esti We will rock you musicalre, ami remek volt, sétáltam a városban, majd visszatértem a hotelba. Másnap még egy kis sightseeing, majd este hazajöttem. Azt gondoltam, hogy lehet nem kapom meg az állást, de ezért már megérte benevezni.
Egy héten keresztül semmilyen visszajelzést nem kaptam, majd egyik este, olyan 9 körül csörgött a telefonom és felajánlották az állást... nagy duzzogva elfogadtam.
És akkor most megpróbálom röviden leirni mit is fogok csinalni itt egy éven keresztül.
A marketing szervezethez tartozom és Planoban dolgozom.
Ebben a központban a nagykövetek bemutatják cégünk szolgáltatásait és képességeit az ügyfeleink (leendő és meglévő) meghatározó döntéshozóinak (C*O - Chief Valami Officerek általában) valamint egyéb piaci és nem piaci szereplőknek.
Ez természetesen a munkának csak egy része, de egy nagyon meghatározó része. Ez az értékesitési folyamat utolsó harmadában helyzekedik el és nagyon fontos állomás.
A program történetének (27 év) első kelet európai nagykövete vagyok és a legfiatalabb akit valaha kiválasztottak erre a feladatra 4 évvel megelőzve a korábbi legifjabbat, nagyon megtisztelő.
Kollégáim 33,36,28,35 valamint 60 évesek... de szerencsére mostanra már lassan hozzászoktam, ahhoz, hogy én vagyok a junior a csapatban :)
Utolsó kommentek