Mai napom elég korán kezdődött, mert rengeteg dolgot halasztottam reggelre (mosogatás, stb).
Bent a munkahelyen egy brit hölgy elődasával indult a nap, (aki mellesleg topmenedzser itt plánóban) és természetesen 8:30 helyett már 8:06-kor ott volt. De mindenki bent volt addigra igy indulhatott a móka.
BPO-ról (Business Process outsourcing - üzleti folyamat kihelyezés - pl: bérszámfejtés, hr, call center) beszélt első sorban és nagyon érdekes volt, hogy mennyire képben azzal hogy mi van Magyarországon (cég szempontjából) és mennyire fontosnak tartja vezető szerepünket a régióban.
Néhány jó hir az otthoniaknak, az elmondottak alapján:
- További bővitéseket terveznek otthonra, bár ezt tudjátok már talán részben
- Nem áll szándékában a cégnek ugrálni
Itt ezt kifejteném bővebben. Nagyon jól megfogalmazta a hölgy, hogy mig az ITO (Information Technology Outsourcing) egy olyan műfaj, ahol az árak folyamatosan lefelé mennek, ahogy a technológi olcsóbb lesz, addig a BPO alapanyaga nem a technológia, hanem az emberi munka, ami viszont drágább lesz. És ezt az ügyfeleink is értik. Azt is értik, hogy ugyan olcsóbb a munka Indiában, mint az Egyesült Államokban, bizony idővel ott is drágább lesz. És relative az a drágálás nagyon nagy mértékű lesz.
Ez számunkra azért fontos, mert jogos az a félelem, hogy ha felmennek a bérek magyarországon, akkor a regionális szolgáltató központjainkat fogják és odébb helyezik. Nem tudom természetesen ezt a félelmet teljesen eloszlatni, de az biztatónak tűnik, hogy azt találta mondani erre, hogy a a befektetési tanács döntése alapján létrehozott magyar telephely egy beruházási döntés, mellyel hosszú távra terveznek és ez magyarországot tekinti a nem angol nyelvű támogatás központjának. Az irányelveinkkel ellentétes, hogy a cég megszüntesse a telephelyét és létrehozza máshol. - Ha bármilyen kérdése lenne otthon valakinek ezzel kapcsolatban, akkor irjátok meg. Nagyon kedves Vice Presidentről van szó és biztosan küldök neki majd kérdéseket, hozzácsapom akkor azokat is.
De most áttérnék más témára, mert a fentiek igazából leginkább az belsősöket érinti, bár az egész országra nézve is érdekes.
Ez után Pablo tartott nekünk előadást, aki a latin amerikai szolgáltatásokért felelős Vice President.
Érdekes volt a polipon keresztül (ez az a kütyü amivel a telefonkonferencia megy) egy nagy teremben telkózni. A terem elég jól felszerelt mellesleg. Van egy AMX, ami egy kis kütyü, ami hordozható és van egy érintőképernyője, amivel
- ki-be lehet kapcsolni a projektort
- fel-le húzni a vetitővászont
- ki kapcsolni a fényeket, vagy adott előre beállitott fényeket égve hagyni
- irányitani a szamitogépet és még sok más dolgot
És tele van mikrofonokkal a terem, igy mindenhonnan hallanak a vonal túloldalán.
Szoval Pablo kiralycsávó volt, de nem megyek bele a részletekbe, mert annyira nem volt érdekes.
Ezek után átmentünk a főépületne próbára. Ugyanis holnap lesz egy "Deal or Not" show Magyarul: Áll az alku), amin mi képviseljük az céget. A show egy szokásos áll az alku show lesz a cég szinházából, de a különbség az, hogy van belépő és az összes befolyt pénzt eladományozzuk a United Way-nek.
Ez nem tartozik bele a munkaköri leirásomba, (bár ilyet eddig nem olvastam:)) ) de biztos jópofa lesz.
Sajnos ebédre nem volt idő, mert ez sokáig huzodott, igy rohantunk vissza az SMC-be, ahol már majdnem várt minkett Gary, aki az SMC hardveréért felelős munkatárs...
Hagy hajitsák felétek néhány számot:
- 10 ezer gép található az SMC-ben, amiből
- kb 6400 midrange server
- Az SMC havi áramszámlája 1 millió $
- Ezen kivul az SMC fenntartása évi 500 millió$ és ebben nincsen benne a gépek javitása és cseréje, valamint a munkaerő sem, ez csak a légkondi, a szünetmentes táp, a biztonsági rendszer és a felujitasok magában az épületben.
- Láttam ma hatalmas hűtőszekrény méretű gépeket (IBM mainframe), amiknek a az ereje 200 erős szervergépével ér fel.
Amit fontos tudni, hogy ezek a szerverek ez csak az "agyak". A diszk rétünk, vagyis a merevlemezek máshol vannak és hálókábelen (10gigabit/sec) csatlakoznak a szerverekhez.
Azt hiszem most akkor be is fejezem a technikai dolgokat, mert azt akarom hogy továbbolvassátok amit irok :)
A későbbiekben bejött hozzánk A marketing szervezet első embere, aki egy nagyon szimpatikus hölgy. 41 éves és vice president. Vannak fiatalok a vezetői gárdában, de fiatal nőt nem nagyon láttam eddig.
Nagyon kedves volt. Sok mindenről beszéltünk többek között a Byron Nelson Championshipről, amin majd mi is részt veszünk. Illetve most osztották ki a Nobel dijakat, aminek a fő szponzora és partnere a cégünk. Volt bőven miről beszélgetni.
Megemlitette, hogy Ron (az új CEO) sokkal fontosabbnak tartja a programot aminek én is részese vagyok mint elődei. Ő szigoritotta tovább a kiválasztási rendszert, mi voltunk az elsők akik ezzel a rendszerrel kerültek be és mi leszünk az elsők akikhez személyesen lejön a CEO azért hogy bemutatkozzon. (Később munkánk során találkozunk vele, de az más)
Alig várom...
Gyakorlatilag amit még nehéz felfognom, hogy ebben a munkakörben fel vagyok jogositva arra, hogy közvetlenül felhivjam, irjak ezeknek a VP-knek és nem csak ez, hanem még válaszolni is fognak... :)
Persze a meetingünkon a marketing vpvel is röpködtek a milliók és millárdok jobbra balra, de már kezdem megszokni.
Mellesleg ugye úgy tűnik, hogy itt a Marketingnél a pénz nem annyira számit..., ehhez képest érdemes tudni, hogy a marketing szevezetnek van az egyik legkisebb költségvetése és nem nagyon szeretnek nekünk pénzt adni, mert nehezen mérhető a teljesitményünk. Hozzánk képest az értékesitési szervezet az úszik a pénzben :) ...
Ma hazaértem és várakozásaimmal ellentétben nem volt kitakaritva. Lehet mégsem ma jött ezek szerint a takaritónő... pegid most már ráférne az apartmanra egy kis takaritas.
Még persze gyakoroltam a prezentációm, aztán haza.
Hamarosan majd megint lesz egy adag kép. Holnap csinálok képeket a főépületről belülről, azokat biztos látni akarjátok majd (hogy amerikai mondatszerkezettel fejezzem ki magam :) )
Utolsó kommentek