Vagyis inkább Wedding shower.
Ilyen volt ma. Nem volt zuhany pedig rákérdeztem. Ajándékban fürdőzésnek kell értelmezni.
Nősül a kollégánk ezért adtunk neki ajándékokat. Összeírtak egy listát és arról választottunk. Elég unalmas volt, meg persze jól meglepődtek.
Az egész úgy nézett ki, hogy jól összegyűltünk, azután elkezdték kibontani az ajándékokat, amikről tudták ugye előre, hogy micsoda, sőt azt is tudták ki melyiket fogja adni. Sebaj, azért úgy tettek mintha jól meglepődnének, mi meg úgy tettünk, mintha örülnénk, hogy meglepődnek. Volt esküvői torta, de persze az igazi tortának csak egy kis béta-tesztverziója. Legalább volt innivaló.
Persze mindezt munkaidőben tettük. Lehet, hogy rajtunk kívül mindenki más marhára ráér, de amint lehetett megszöktünk, mert körülbelül most több munka van, mint amennyit valaha el tudnánk végezni. (Persze ezt nem úgy kell elképzelni, mint a téglapakolást, mert ha nem végezzük el az összes munkát, akkor is el lesz végezve, csak legfeljebb nem lesz olyan jó, mint amilyen lehetne...)
Ez volt ma. Mindeközben két mérsékelten izgalmas ügyféllel is foglalkoznom kellett és reggel találkoztam Texas állam főtitkárával, ami nagyon jópfa volt. Igazi celebrity a csávó és nem véletlenül. Tényleg nagyon jófej.
Egészen különösen tisztelem egyébként az itteni politikusokat. Óriási az egész megjelenésük. Elöször nem tudtam, hogy kik jöttek (vagy 25 képviselő jelent meg hirtelen), de éreztem, hogy ezek nem olyanok, mint akik általában itt vannak. Valahogy az egész tartásuk, kisugárzásuk, beszédstílusuk olyan nagyon arisztokratikus volt, hogy már feltűnt. Látszott rajtuk, hogy mindenkinek memorizálják a nevét , amikor bemutatkoznak nem úgy mint általában az emberek és mindegyik úgy volt felöltözve, mintha operabálba jöttek volna. (Nem azt akarom mondani, hogy nem lenne legalább akkora élmény 2 órát eltölteni a cégünknél, mint operába menni, de azért ezt mégsem szokás)
Kis slusszpoénként valahogy úgy alakult, hogy az egyik EDS-es azt hitte, hogy én is politikus vagyok csak késve érkeztem, mert a névtáblám úgy nézett ki, mint az övék (vagyis hasonló volt). Így kaptam egy meghívást a reggelire. Ezzel a lehetőséggel éltem is, de csak körülbelül 10 perc erejéig, mert 30 perccel az ő érkezésük után jött az én ügyfelem, aki mellesleg szintén elég jelentős ügyfelünk (top25 tagja).
Erről jut eszembe, hogy közeleg a konferencia, amelyre a top25 ügyfelünket szoktuk meghívni. (félévente rendezzük meg) Az mindig nagyon jó szokott lenni, mert rengeteg fontos ember mászkál fel-alá. Március elején is lesz egy nagy koktélparti. Akkor végre találkozhatok a CEO-nkkal.
Ezzel rövidre is zárom, mert még el szeretnék egy pár dolgot intézni ma.
Utolsó kommentek