Ma felfigyeltem egy érdekességre.
Amikor ideérkeztünk és elöször meg kellett tanulni egy demot, nagyon sokáig szenvedtem/szenvedtünk vele, hogy egyáltalán vissza tudjuk adni a tartalmat.
Mostanra 2 A4-es oldalnyi anyag megtanulása 30-40 perc alatt megvan és folyékony és szép. Ezek után pár napon keresztül minden nap egyszer átismételjük és ez elegendő ahhoz, hogy pár nappal később elő tudjuk adni úgy is hogy közben 20an néznek és még meg is zavarnak közben.
Sosem gondoltam volna.
Emellett a téma is egyre könnyebben kezelhető, lassan kezdem átlátni és megérteni a cég portfólióját...
Ma el kell mennem salátát venni holnapra. Ugyanis holnap staff meeting lesz, ami majdnem olyan mint a town hall, csak kisebb. Szóval magyarul, a szűkebb értelembe vett szervezetünknek lesz megbeszélése. Ez szerintem az egyetlen rendezvény amire nem rendelnek kaját, hanem mindenki hoz valamit és majd azt esszük...
Nekem nem nagyon tetszik ez az ötlet, soha nem volt bajom a cateringgel. Egyébként olyan gyakran kell ide cateringet rendelni, hogy van egy állandóan kitelepült catering cég, akik kaptak egy konyhát és ugyan nem itt főznek, de minden mást itt tárolnak.
Szóval vinnem kell vmi kaját. Mivel magamra sincs időm főzni, ezért én nem viszek semmit sem otthonról, majd veszek egy tál salátát aztán jó lesz.
A mai napom zömében azzal telt, hogy kiegészítsem a prezentációmat ügyfelemnek releváns adatokkal. Voltak ma itt mindenféle ügyfelek, nagyon aranyosak voltak, de nem nagyon foglalkoztam velük.
Most gyakorlatilag mindent tudok, ami ahhoz kell, hogy jövő héten előadjam a Mock 5-öt, ami (ld. korábbi bejegyzés) egy teljes ügyféllátogatás szimuláció. Az ügyfelek sales managerek lesznek, igazi nagyágyúk... Alig várom.
Addig még rengeteg idő van és magabiztossá tesz, hogy már most megvan a tartalom és egy hetem van arra, hogy csak az előadásmódon dolgozzak és az apróságokon.
Mondjuk apróságból rengeteg van... hogyan tartsam a bögrét, mikor milyen testbeszéd kísérje a mondandót, hogyan váltsak szemkontaktust, hogy tudom minél véletlenszerűbben változtatni azt, hogy kire nézek, mikor milyen hosszan fókuszáljak egy emberre, illetve rengeteg apróság, amit ki kell irtani. Annak a látszata, hogy minden laza és folyamatos rengeteg tényezőn múlik, pl. nagyon nehéz kiölni a nézem a plafont ösztönt (amikor nem jut eszembe egy szó) és rengeteg egyéb ilyen van. És akkor még nem beszéltem az apró változtatásokról a szövegben és a hangsúlyokban, tempóban, hangerőben, amiket bizony mind-mind be kell gyakorolni, ha azt akarom, hogy az aki engem végighallgat azt mondja utána, hogy wwwwwoooooooowww.
És ha mindez tökéletesen megvan, még akkor is fel kell készülni arra, ami elvileg nem következik be. Rengeteg technikai cuccot használunk, ami bármikor tönkremehet például, de az is lehet, hogy az ügyfél kérdései keverik teljesen össze a kártyákat.
Ezekre nem nagyon lehet felkészülni, ezeket valós időben kell megoldani.
Ez nem agysebészet, és nem is rocket science, de azért lehet egy picit előre készülni.
Szóval ezzel telnek most a napjaim. Hétvégén viszont lazítani fogok most és nem dolgozni.(ez a terv)
Ma viszont nem hiszem, hogy hazaérek 11 előtt, még sok intéznivaló van.
Utolsó kommentek