AVA, milyen jó betűszó. Amúgy is mindent rövidítünk itt. Lassan véletlenszerűen összerakhatok három betűt és tudok rá mondani 2-8 variációt, hogy milyen kontextusban mit jelenthet.

De a bejegyzés, akármilyen meglepő mégsem erről fog szólni, hanem egy nem túl régi gondolatmenetemet kívánom megosztani.

Itt az USA-ban a helyzet némileg hasonlít ahhoz, mint az ami az EU-ban van. Az EU rengeteg tekintetben valahova oda szeretne eljutni, ahol az USA van ma.

Itt az államok szuverének, de van felettük egy federal government, akit megválasztanak, aki sok dologban megmondja, hogy melyik utat kell követni.

A 4 szabadság elve itt teljesen megvalósult: munka, tőke, áru és szolgáltatás szabad mozgása/áramlása. Ez ugyanakkor egy érdekes következménnyel járt.

Az Egybesült Államok tagországai saját maguk határozzák meg a szabályaikat és adójukat is. Így előfordulhat az, hogy míg New Yorkban a személyi jövedelem adó 40+ százalék, addig Texasban fele ekkora.

Van egy fix adag, ami megy a császárnak, a többit az állam/város maga határozza meg.

Ugyanez igaz a helyi szabályokra is, mint pl. a közlekedési szabályok, a gépjárműregisztráció, az alkoholfogyasztás, vagy akár a halálbüntetés/abortusz ügye és még sorolhatnám.

Egy ekkora országban, ahol ilyen alacsony a népsűrűség és mobilis a lakosság (de ez igaz más országokra is) az egyesüléssel hamar megkezdődött a verseny. Texas ma is aktívan versenyzez, hogy adóival és szolgáltatásaival ide csalogassa a jómódú és képzett embereket.

Ennek az a következménye, hogy az államok vezetői közvetlenül a zsebükben kitapogathatják politikájuk sikerét.

Az EU-ra levetítve: Ha például Csehország nem ajánl versenyképes szolgáltatásokat az adókért cserébe, akkor az emberek máshova mennek élni és dolgozni. Ma mindez napok alatt megvalósítható.

Tehát verseny alakul ki a tagországok között. Nagyon meglepődnék, ha 50 év múlva még lenne olyan ország, mint ma Dánia vagy Svédország, ahol ekkora az elvonás (Magyarországot is ide raknám, de ellentétben a skandinávokkal mi nem csak ugyanannyit vonunk el, hanem még ráadásul jó rosszul is költjük el, így ilyen ország mint mi évek alatt abszolút elveszíti versenyképességét, ha nem változtat). De rövid távon is egyre hatékonyabban kell elkölteniük az államoknak a pénzt, hogy versenyképesek maradjanak.

És ez jó.